Page 17 - Hungarian Golf Magazin - 2012/1.

5
HUNGARIAN golf

Ő

NT

KI

KITE

Koós:

„Gyilkos volt a mezőny”

János és Csaba még Colin Montgomerie-t is leszólította

„Sajnos véget ért a csoda két hét” – így kezdte Koós. kező cég áll mögöttük. BMW autókkal fuvaroztak
Meglepődtünk, hogy a verseny után egyből vissza- minket, ahova akartuk. Még a játékosok nem gol-
ment dolgozni. Zilahy Csaba szerint ugye Jánosnak fozó vendégei is választhattak különféle programok
nem ment úgy a játék Szingapúrban, ahogyan azt közül, amiknek a számláját is a rendező cég állta.”
szerette volna. De vajon hogyan értékeli saját telje- negyvenhat résztvevő országgal, és körülbelül száz-
sítményét, maga Koós János? „Nem ment olyan jól, harmincöt versenyzővel ez valóban nem semmi. És
mint ahogy elvártam magamtól, ez tény. Egyszerű- pláne nem semmi az az illusztris társaság, amibe
en nem éreztem jól magamat játék közben. Pedig a a magyar csapat került. Sőt Koós János és Zilahy
verseny előtti napokban mindkét ottani versenypá- Csaba még egy nem mindennapi beszélgetésben is
lyát kipróbáltuk, de például a putt kifejezetten rosz- részt vehettek a világ egyik legnagyobb golfozójával.
szul ment, és a hendikepemet is csak egyszer sike- „Egyszer vacsoránál megláttuk a szomszéd asztal-
rült megjátszanom. A verseny második napjára már nál Colin Montgomerie-t. Egy ideig gondolkodtunk,
sajnos el is ment a kedvem. Pedig a top 10 lett volna hogy oda menjünk-e hozzá, majd végül rá szántuk
a célom, de hihetetlen gyilkos volt a mezőny.” Koós magunkat. Aztán meg jól meglepődtünk, amikor
János tehát nem volt boldog a versenyen nyújtott úgy állt fel az asztaltól, mintha csak ezer éve ismerne
teljesítménye miatt, de hamar hozzátette, a körítés minket. Beszélgetettünk vele egy darabig, és egy kö-
mindent kárpótolt. zös képet is készítettünk, amihez még a BMW vezér-
„Összességében, a játékom ellenére is, életem igazgatója is odaállt mellénk.” Szerencsére János eljut-
egyik legszebb élménye volt ez a verseny. Ezelőtt még tatta hozzánk a szóban forgó fotót, amit mi örömmel
sose voltam nemzetközi versenyen, és lenyűgözött a osztunk meg az olvasókkal. Gondoljunk csak bele, az
profizmus, amivel szembetaláltam magam. Lehe- ember nem minden nap pózolhat egy világsztárral

tett érezni a szervezésen, hogy nagy múlttal rendel- egy képen. Ez valóban életre szóló élmény.