Page 48 - Hungarian Golf Magazin - 2010/5.

golf
hungarian golf magazin 2010/5 48 VERSENY NEVE

Hahn Ildikó

Számomra mindig fantasztikus élmény a férjemnek vagy

a fiamnak segíteni. (Hahn Árpád és Hahn Roland – a
GOLFÉLET gét, a hangulatot. Nálunk úgy működik a rendszer, hogy
szerk.) Ez nekem sosem fárasztó, élvezem a táj szépsé-
ha egy versenyen mindketten részt vesznek, első körben
a párommal tartok, és utána, a további fordulókon ju-
talomként azt kísérem, akinek a korábbiakban jobban
ment a játék. Örülök annak, hogy mindketten igénylik
a jelenlétem. Nagyobb magabiztosságot ad nekik az, ha
van velük valaki, akit szeretnek, számomra pedig mind-

két fiú nagy büszkeség. Menet közben nem szoktam be-
leszólni a játékukba, mert nem merem vállalni a felelős-
séget, hiába faggatnak. Ám ha hezitálnak két lehetőség
között, az élettapasztalatom azt súgja, hogy mindig az
első gondolat a jobb. Ha valami nem jól sikerül, utólag
szoktuk inkább megbeszélni a játékot, például, hogy Tóth Adrián
egy döntés volt-e rossz, vagy egy ütés. Talán Rolanddal
izgalmasabb a caddie-zés, ugyanis nála nagyobb a tét: Régóta segítek játékosokat caddie-ként. Eleinte amatőr

igazi nagy profivá szeretne válni, hatalmas tervei vannak. játékosokat, majd a Golf Sztár Szuper Tour tatai fordu-
Árpi nem akar mindenáron bizonyítani, de azért sportos lójára Skripek Richárdot, régi barátomat (az ő kérésének
múltja miatt ő is eredmény centrikus gondolkodású. eleget téve) kísértem el. Még nem voltam azelőtt a tatai
pályán, így a neten néztem át a pályarajzot és ki is nyom-
tattam magamnak egy könyvet, hiszen egy caddie-nek
ismernie kell a terepet. Jól ment a kör, a rövidjátékoknál
igyekeztem a legtöbbet segíteni Ricsinek, ráadásul az
ütőit tőlem mindig tisztán kapta. Próbáltam tanácsok-
kal is ellátni. Az egyik szakasznál, a greenen nem hall-
gatott rám, pedig nekem lett volna igazam a megfelelő
gurítást illetően. Azt mondta: ,,Hú,majd máskor!” Sajnos
ez a „máskor” ez idáig nem következett be, viszont a
testvérét, Pétert volt szerencsém elkísérni caddie-ként
Hencsére. Az a verseny is jól sikerült, a nagy hőség miatt
nagyon figyeltem, hogy az induló csomag jól meg legyen

pakolva elegendő frissítővel, és neki csak az ütésekkel
kelljen foglalkoznia. Természetesen az itteni profinknak,

Baranyai Robinak is tudtam segíteni, méghozzá a már
említett sorozat lezáró, bükfürdői állomásán. Az a ver-
seny különösen érdekes volt számomra, mivel a döntő
2 napon került megrendezésre. Itt azért más taktikával
kell az elütőhöz és minden ütéshez odaállni. A pályais-
meret természetesen mindkettőnk számára adott volt,
hisz jómagam is sokat játszom a pályán, ezt próbáltuk is
maximálisan kihasználni.

A jó caddie-nek szerintem mindenképpen meg kell ta-
lálnia a golfozóval a közös hangot. Mivel én a barátaimat
kísértem, ezzel nem is volt gond, mindig oldott volt a
hangulat. Játék közben buzdítottam őket, és én voltam
az első, aki gratulált egy-egy sikeres ütés után.

2010.11.10. 16:09:28
46-49 Caddie hg 2010per5.indd 4
46-49 Caddie hg 2010per5.indd 4 2010.11.10. 16:09:28